„Nem végez fizikai munkát – mégis szükséges lehet postingbejelentés?”
Az EGT-n belüli és a svájci munkavégzéshez kapcsolódó utazások megítélése a gyakorlatban nem mindig egyértelmű. Mi alapján különíthető el az üzleti út és a posting? Milyen tévhitek nehezítik a helyes minősítést, és hogyan érdemes ezeket a helyzeteket megközelíteni? Cikkünkben ezekhez a kérdésekhez szeretnénk gyakorlati segítséget nyújtani.
Amikor egy magyarországi vállalkozás azzal keresi meg cégünket, hogy munkavállalóját ideiglenesen egy másik EGT-országba vagy Svájcba küldi, vagy egy külföldi állampolgárt fogad, az egyik első kérdésünk rendszerint az, hogy pontosan milyen tevékenységet fog végezni a munkavállaló a fogadó országban.
Erre gyakran a következő válasz érkezik:
„Nem fog dolgozni, csak meetingeken vesz részt.”
Máskor:
„Nem végez produktív munkát, csak irányítja a folyamatot.”
Vagy:
„Nem lesz fizikai munkavégzés, csak a helyszínen támogatja a kollégákat.”
Ezek a válaszok fontos információkat adnak, de önmagukban nem elegendőek annak eldöntéséhez, hogy a magyar gyakorlatban kiküldetésnek vagy üzleti útnak nevezett ideiglenes külföldi utazás esetében felmerül-e a posting.
A döntő kérdés az, hogy a munkavállaló ténylegesen milyen tevékenységet végez a fogadó országban.
Ha a munkavállaló határon átnyúló szolgáltatás keretében tényleges szakmai feladatot lát el – akár fizikai, akár szellemi munkáról van szó – postinghelyzet állhat fenn. Ebben az esetben a fogadó ország szabályai alapján postingbejelentésre is szükség lehet.
Nem minősül automatikusan postingnak minden olyan külföldi utazás, amely a munkavállaló munkájához kapcsolódik. Ha például a munkavállaló konferencián, megbeszélésen, vásáron vagy képzésen vesz részt, és ennek során nem nyújt szolgáltatást, illetve nem végez tényleges munkát a fogadó országban, az utazás jellemzően nem tartozik a posting szabályai alá.
A posting ennél szűkebb uniós jogi kategória: akkor merül fel, ha a munkavállaló a fogadó országban a küldő vállalkozás szolgáltatásának teljesítéséhez, vállalatcsoporton belüli ideiglenes feladathoz vagy munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódóan végez munkát.
„A szellemi tevékenység is postingnak minősülhet?”
Gyakori félreértés, hogy posting csak fizikai munka, például szerelés, építés, karbantartás vagy gépkezelés esetén merülhet fel. A szabályozás azonban nem tesz ilyen általános különbséget. Szellemi, szakértői vagy irányítási tevékenység is minősülhet tényleges munkavégzésnek.
Tényleges feladatteljesítést jelenthet például:
- egy informatikai rendszer helyszíni konfigurálása;
- munkavállalók betanítása;
- egy gyártási folyamat szakmai irányítása;
- minőség-ellenőrzési, vagy mérnöki feladatok végzése;
- egy projekt helyszíni koordinálása;
- egy gép telepítésének vagy üzembe helyezésének szakmai felügyelete.
Ezek egyike sem feltétlenül jár fizikai munkával. A munkavállaló akár végig tárgyalóban ülhet vagy laptopon dolgozhat, a tevékenysége mégis a fogadó országban teljesített szolgáltatás részét képezheti.
Ezért a „fog-e fizikai munkát végezni?” megközelítés legfeljebb a helyzet feltárásának egyik eleme lehet. A helyes minősítéshez azt kell megvizsgálni, hogy a munkavállaló ténylegesen milyen feladatot végez, és az a fogadó országban teljesített szolgáltatáshoz kapcsolódik-e.
„Csak részt vesz vagy konkrét feladatot végez?”
Elsőre kézenfekvőnek tűnhet az a következtetés, hogy: „Nem kell postingbejelentés, a kollega meetingre / tréningre / auditra megy”.
A gyakorlatban azonban ez önmagában még nem elegendő annak megállapításához, hogy az utazás nem minősül postingnak.
A döntő kérdés az, hogy a munkavállaló csak résztvevőként van jelen egy megbeszélésen, képzésen vagy más eseményen, illetve információt gyűjt, vagy ténylegesen feladatot végez, másokat irányít, oktat, vagy ellenőriz. A következő esetek megítélése a valós tevékenység függvényében eltérő lehet:
Meeting
Egy magyar mérnököt három napra Franciaországba küldi munkáltatója, hogy részt vegyen az új gyártósorról szóló megbeszéléseken. Meghallgatja a beszámolókat, egyeztet a francia kollégákkal, és a későbbi döntésekhez információkat gyűjt. Ez jellemzően üzleti útnak tekinthető, a mérnök nem nyújt szolgáltatást Franciaországban.
Más lehet a megítélés, ha a „meeting” valójában egy többhetes projekt napi irányítását jelenti, amelynek során a munkavállaló meghatározza a francia csapat feladatait, ellenőrzi a végrehajtást és felel a projekt eredményéért.
Training
Ha a munkavállalót Ausztriába küldi a magyar cég, hogy részt vegyen egy vállalatcsoporton belüli képzésen, az jellemzően nem jelent Ausztriában történő szolgáltatásnyújtást.
Ha azonban azért érkezik, hogy a magyar vállalat megbízásából betanítsa az osztrák munkavállalókat, oktatási anyagot adjon át, ellenőrizze a megszerzett tudást és támogassa egy új folyamat bevezetését, már felmerülhet a posting.
A két utazást a vállalat mindkét esetben „tréningként” tarthatja nyilván, miközben a munkavállaló szerepe és tényleges tevékenysége alapvetően eltérő.
Géptelepítés és szakmai felügyelet
Egy magyarországi céghez küldött külföldi mérnök nem nyúl hozzá a géphez, csak a magyar szakemberek munkáját felügyeli. Ebből még nem következik, hogy nem végez érdemi munkát.
Ha a jelenléte a küldő vállalat által szállított berendezés telepítéséhez, beállításához, vagy átadásához kapcsolódik, és a felügyelet a küldő vállalat szerződéses teljesítésének része, akkor posting állhat fenn akkor is, ha minden fizikai műveletet a magyar munkavállalók végeznek el.
Audit
Az „audit” megnevezés szintén többféle tevékenységet takarhat. Más lehet a helyzet, ha egy vállalatcsoport magyar vezetője rövid látogatás keretében áttekinti a szlovák leányvállalat működését, és más akkor, ha szakértői auditálási szolgáltatást teljesít a szlovák vállalkozás részére. Az elnevezésből ezért ebben az esetben sem lehet biztos következtetést levonni.
A gyakorlatban ezért nem az utazás vállalaton belüli elnevezése – például „business trip”, „meeting”, „training”, vagy „audit” – a döntő, hanem az, hogy a munkavállaló ténylegesen milyen tevékenységet végez a fogadó országban.
„A rövid időtartam kivételt jelent?”
Sokszor találkozunk azzal a megközelítéssel, hogy: „Csak egy napra utazik, postinggal nem kell számolni”.
A rövid kiküldetés nem jelenti feltétlenül azt, hogy az utazás nem lehet posting. Egy két- vagy háromnapos gépbeállítás, helyszíni javítás, vagy informatikai rendszertelepítés is történhet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében.
Ugyanígy egy hosszabb kiküldetéssel járó tartózkodás sem feltétlenül posting. Egy többhetes képzésen, vagy vállalatcsoporton belüli megbeszéléssorozaton való részvétel másképpen minősülhet, ha a munkavállaló nem végez szolgáltatást a fogadó országban.
Mi alapján érdemes megvizsgálni a kiküldetést?
A helyes megközelítéshez a következő kérdéseket kell együttesen értékelni:
- Pontosan milyen feladatot végez a munkavállaló: megbeszélésen vesz részt, oktat, irányít, ellenőriz, telepít vagy szakmai felügyeletet lát el?
- Csak részt vesz egy eseményen, vagy konkrét feladatot lát el, és egy meghatározott eredményért felel?
- A tevékenység kapcsolódik-e a külföldi vállalkozás által vállalt szerződéshez, szolgáltatáshoz, géptelepítéshez, vagy vállalatcsoporton belüli feladathoz?
- Ki határozza meg a kiküldött munkavállaló feladatait a fogadó országban, ki ellenőrzi és irányítja?
- Mennyi ideig tart a jelenlét, és egyszeri, vagy rendszeresen ismétlődő tevékenységről van-e szó?
Összességében megállapítható, hogy az EGT-n belüli, valamint a Svájcba irányuló kiküldetéseket minden esetben átfogóan kell megvizsgálni, figyelembe véve az utazás célját, a ténylegesen végzett tevékenységet, valamint a fogadó ország vonatkozó szabályait.
Jelen összefoglaló általános tájékoztatást ad. Az egyes kiküldetések jogi megítélése minden esetben a konkrét körülményektől és az érintett országok hatályos szabályaitól függ. Amennyiben további információra van szüksége a postinggal kapcsolatban kérjük keressen minket elérhetőségeinken.